Tibeti gyógyászat

A gyógyítás kezdete, története.Tapasztalatok, tanulás és siker. Fiam betegsége miatt indultam el a keleti gyógymódok megismerése,alkalmazása irányában 16 évvel ezelőtt.

Mindig van remény!




Jön, jön…

Az asztrológus mondá, változások lesznek idejekorán, olyan bolygóállások, amelyek nagy változásokat indítanak!

Igaz, ami igaz, fáradtak vagyunk, minden téren, nehéz most tartást adni, nem föladni, bízni Istenben, önmagamban, ha fogcsikorgatva is, de megyünk tovább, harcolva azért, hogy jobbá tegyük itt-e létet!

Bizonyítva önmagunknak, tudunk másképp gondolkodni, tenni és akarni a változást, itt és most!

Rövidesen eljő az idő, amikor már tudjuk, gondolataink és tetteink súlyát értékelni!




Most mi a teendő!?

Száz meg száz gondolat ütközik, harcol bennem, most már tudom mielőtt a tettek mezejére lépek, kérdeznem kell a „mesteremtől” mit tegyek?

A válasz megjött, nem megyek neki a sötétségnek, mert most elnyel, még nincs itt az ideje, maradok veszteg, észrevétlen a háttérben, mindazokat magamba zárva, őrizve belül a lelkemben, ami létező!

Készenlétben, csendesen vár a fény a tiszta szeretet, ha eljő az idő, kitör, ragyog, sugároz, nyugodtan várok!






Utazok a széllel!

Jó dolog a szelek szárnyán lovagolni, mint a madár mindent látni, a látványtól kellemesen elfáradni, pihenni a lüktető földön!

Majd újfent a magasba emelkedni, táltos széllel száguldozni, néha jéghegyek ormán megint megpihenni, kitisztul a lélek, emelkedik a tudat, szikrát vet a nap, a szívem szabad, mint a madár!



Kutya és az ember!

Különleges kapcsolat ősidők óta, tiszta példája az egyik oldal önzetlen hűsége, szeretete az életét odaadja, nem mérlegel, a másik oldalon már nem ilyen egyszerű a viszony, érdekek motivációja, pénztermelés, rideg embertelen bánásmód, kínzások, felelőtlenség jellemzi, tisztelet a kivételnek!

Az ember is ösztönösen úgy választ kutyát magának, hogy tükrözi az egyéniségét, egy idő után hasonlítanak egymásra, ha agresszív a gazda visszatükröződik a kutyában!

A kutya viselkedése olyan, ahogy nevelték, lehet beszélgetni velük és megértik, amit mondunk!

A kutya okos magatartása, szeretete, példaként szolgálhat némely embernek nevezett lény számára!





Nehézségek!

Oly nehéz a jó tanácsot most elfogadni, minden sötét, gonosz trükköt ravaszul áthidalni, látszólag belesimulni!

Belül a fényt, szeretetet megőrizni egy későbbi időre, addig is „tiszta” maradni, belül tovább építeni az elkezdett új rendet, töretlen hittel, alázattal, türelemmel lenni!

A legfontosabbra élénken emlékezni, amikor megszólal egy belső hang, röviden, velősen, azt a külső látszat ellenére elfogadni, kicsit zsörtölődve, de tovább menni!

Ekkor megszületik valami, ami már jelzi azt, amit addig nehéz észrevenni, még nehezebb megvalósítani!

Az emelkedés megkezdődik, tudnom kell, hogy honnan jöttem, merre tartok!



Üres csend!

 

Az idő halad, hol gyorsan, lassan, időnként megáll, körülnéz, megmerevedik minden, nincs hang, kővé dermed az akarat, mozdulat jelzi a várhatót!

Újra indul, gondolkodik és gondtalanul megy tovább, az idő nem létezik, agyszülemény, nem minden mérhető, nem kell tudni a mennyit, érezni kell az eleget!

Megállok a lét peremén, tekintetem pásztázza a mindent, már hallatszik egy hang, szívdobbanás, halkan lüktet a csend!

 

 

Jelek!

 

Az álom a „könyv” a megérzések valóban mutatják a lehetséges jövőt!

Idő kell, mire elhiszi az ember a jelek fontosságát, jelen pillanatban összecsengenek, azt mondják nekem, minőségi változás következik, és milyen érdekes most nagy csend van, olyan semmi!

Nincsenek véletlenek, a sorskerék meg nem áll, az idő forog, a történéseket feldolgozom, hittel, szeretettel, most ez is a fejlődésem része!



Arc nélküli, hatalom, emberek…

 

Nap, mint nap erősödik bennem, hogy ez a világ megérett a bukásra, a történelem süllyesztőjében!

A honpolgár az udvarában kiállít különböző tárgyakat, amit meglehet rendelni, a másik honpolgár bejelenti ezt a hatalomnak, név nélkül, a hatalom bőszen intézkedik, sápot kér, hogy meg tudja fizetni arc nélküli árnyait, jobban, mint az, aki a tárgyakat gyártja!

Megjelent előttem vizuálisan a pokol, dorbézolnak a paraziták, herék, folyik a bűzös kondér leves, eszem-iszom, dinom-dánom van végtelen, idilli kép!



Kimondatlan szó!

Bennünk van az életünk, mostani világunk anyagi, fizikai valónkban, hordozzuk mázsás teherként, cipeljük, vonszoljuk magunkkal, kérdezzük miért, miért?

Keressük a megoldást, úgy gondolom neked-nekem más-más az üdvözítő!

Elvonulok egy csendes magányos helyre, és kimondom azt, amit ki kell mondanom, feloldódnak régi megkövesedett gondolatok, vágyak, érzések, már érzem, sokkal könnyebb, tiszta a kimondott szó!

 


Mélyről jöttem!

Álmunkban félünk a feneketlen mélységtől, tükrözi a valóságot, belenéztem a szemembe, egy pillanatra megijedtem, feneketlen mélységet éreztem, nem értettem!

Talán most már sejtem, előző megélt életek mennyiségét jelenti, ha így van még nagyobb a felelősség, mert erősek akkor vagyunk, ha legyőzzük a nehézségeket, és segítünk másokon, ha kérik!

 

Örülök neked!

Megismertelek az oskolában, nem volt véletlen, mélyponton voltál lelkileg és fizikailag, talán tudok segíteni, ha te is akarod!

Tudod, először neked kell dönteni, ha már tudod, mit szeretnél, Isten is megsegít, tiszta lélek vagy, még sokat kell beszélgetnünk, hogy mélyebben megértsük egymást!

Látom benned az akaratot, értékes ember vagy, örülök neked, képes vagy megoldani a feladataidat, engedd a segítséget, hidd, önzetlen emberek még léteznek, fontos ember vagy, tudod, nagy feladatunk van, újat fogunk teremteni, te és mi!



Mozgás, örömmel…

Nehéz a munka, akkor, ha becsülettel, szívvel teljesítünk, de megéri, mert az ember lételeme az alkotás!

Megmutatni önmagunkat és felkarolni másokat.

Az elvégzett napi teendő után, szükséges mozogni, a test, lélek megkívánja, mivel a másik lételemünk a mozgás, ha felkészítjük magunkat testileg-lelkileg, akkor igazi örömet érzünk a mozgás alatt és utána!

Nem versenyzem, sem az idővel sem mással, diktálom a kényelmes jóleső tempót, az erőmet beosztva!

A fél távnál jön a holtpont, ha azon átmegy az ember, akkor már nincs vész!

Néha beszélgetek magammal, szóba állok velem, a holtpont előtt azt mondtam, most a földanya ad energiát nekem és jön az univerzumból is a szellemi segítség, egy pillanat volt csak közben haladtam!

Azt vettem észre, hogy friss vagyok, úgy éreztem mintha most kezdtem volna, úgy haladtam végig az előirt távon, hogy még sokkal többet tudtam volna teljesíteni, de nem tettem, csodálatos, fantasztikus érzés!

 

Elveszett?

Keressük a gyönyört, a simogatást, kényeztetést, hiányoljuk a jó szót, szeretetet!

Kutatjuk egymást itt a földön, lázasan keresgélünk és hibáztatunk mindenkit, csak mi vagyunk makulátlanok, így gondoljuk!

Mindenki így látja szűken, szemellenzősen, kicsit higgadjunk le, nyugodjunk meg, a fátylat húzzuk félre és nézzünk, körbe mit látunk!

Előttünk pompázik egy piros pipacs, simogassuk meg, érintsük arcunkkal, mosolyogjunk rá és szeressük, mert ő épp olyan csodálatos teremtmény, mint minden itt a földön!

A lábunk előtt ugrál egy kis béka és mászik egy bogár, álljunk meg és engedjük őket az útjukra, szeretetet sugározzunk feléjük, mert a maguk módján ők is szeretnek bennünket!

 


Az idő!

Az időt, mint fogalmat, az ember teremtette, hogy miért?

Mert mindent mérni akarunk, teljesítmény szerint osztályozzuk az életünket, ezért nincs idő semmire!

Ilyen, hogy idő nem létezik, ha lazán eltervezzük a tenni valóinkat és egyáltalán nem figyelünk az idő múlására, azt vesszük észre mindent elvégeztünk és még rengeteg időnk maradt egyéb másra!

Reggel megébredünk, átfuttatjuk gondolatainkat a napi teendőkön, vizuálisan látjuk a megvalósulást, az eredményt, tovább nem morfondírozunk, hagyjuk, elengedjük, és úgymond elkezdjük a megvalósítást, dolgozunk és az idővel továbbra sem foglalkozunk, némi gyakorlás után meglepődünk az eredményen!

Az időtől függetlenül a feladatainkat megoldjuk, az általunk adott idő intervallumon belül!

Az idő életünk folyamán csak azt jelzi, hogy mit gondoltunk és tettünk a születéstől az eltávozásig!

 

Szívdobbanás!

Csendben figyelj Magyar, figyelj a „Pilisre”, ha hallod a dobbanást készülj, mert a szív csakra jelez, eljött az idő, cselekedni, tenni kell a jövőért, hogy kinek?

Tudni fogjuk mindannyian!

Figyelj Magyar, mert sorsfordító időket élünk, cselekedni Isten nevében kell a legnagyobb szeretettel!

Ütemesen, harmonikusan dobban a föld szíve, minden dobbanás a jövő, a megváltozott jövő!




Sűrű felhők!

Az esze vesztett pénzdémon csörtet, vágtat előre, nem néz semmit, a lábai alatt elpusztul minden, megolvad az anyag, most úgy tűnik legyözhetettlen, de nem!

A szeretet mély levegőt vesz, kihúzza magát, hatalmas, csak most látszik nincs nála nagyobb erő, a pénzdémon nekimegy, semmivel nem törődve, a szeretet lábai előtt összeomlik, pokoli halálsikoly!

Mindenhol értéktelen papír, egy letűnt világ szennye, elég, lebomlik a kitisztult égbolt alatt, ragyog a nap, esik eső, kristálytiszta minden!

 

 Másnap…

Pihen, letisztul a vihar, új erőre kap a lélek, nem engedhető győzelemre a gonosz, nem szülhet bajt!

Átlépjük a szakadékot, legyőzzük, továbbra is ott marad, máskor is legyőzzük!

Töretlenül haladunk előre, amerre vezet az utunk, néha akadály, de nem tántorít el semmi, megyünk és boldogok leszünk!

 

Hol vagy?

Türelmetlenek vagyunk, talán én is, de megtanuljuk, mert csak megfontoltan fokozatosan lehet elérni, amire vágyunk!

Most minden rezdülés, benyomás, negatív oldalra próbál irányítani, nagyon gyorsan el kell engedni és belülről meríteni, ahol tisztaság, béke van!

Megyek-megyek erdőn-mezőn, hegyen-völgyön, nem várok semmire és senkire, haladok az ösvényen, valaki jön velem szemben, ki vagy te?!

 

Elfújta a szél!

Rossz hírek jöttek, kicsit lehangolódunk, mert a mai létnek eleme, hogy az emberek ne érezzék jól magukat, ne nevessenek, ne mosolyogjanak, már meglepő, ha valaki így tesz!

Jött a szél, viharosan, nem engedte elhatalmasodni a rosszat, rá kellett figyelni és láss csudát eltűnt a „sötét”, világos lett, visszatért a jókedv, s remény, tiszta mosoly, egymásra néztünk, már rendben a kedvem!

 

Ismeretlen!

Kapcsolatban vagyunk, minden egységben van, érezzük a vonzást, taszítást, akkor találkozunk ha karmikus feladatunk van egymással.

Nincs véletlen, előre megtervezett akaratlagos minden, mert mi döntünk, hogy találkozunk, ha nem tudjuk beteljesíteni kapcsolatunkat, akkor újra, kell találkoznunk, valamikor, és megérni egymáshoz, hogy mikor?

Nem tudhatjuk, nehéz megérteni az ellent, nem is mindig lehet, mert még más világot épít!

Az életünk egy talány, mindaddig, amíg meg nem értjük a miérteket, mindent tehetünk az életünkben, csak egyet nem, bántani nem szabad senkit, amit tesz vagy nem, ő a felelős, mi pedig önmagunkért és mindnyájunkért!



Semmi-minden!

Mintha a semmi keringene körülöttem, úgy értem számomra semmi a nem tetsző, olyan üresség, mehetnékem van, de nem a semmibe!

Lehet, hogy beterveztem, megelőlegeztem a változást, csak úgy, de nem hiszem, benn van a levegőben, mások a rezgések, olyan furcsa, sejtelmes, nehezen kifejezhető érzetek garmadái tülekednek!

Változás a mindent jelenti, szükséges az anyag és a szellem számára egyaránt, ma elhajlott minden, helyre fog állni a természetes állapot, a harmónia, még akkor is, ha bizonyos rétegek számára nemtetszést okoz!

Szűnik a szorongás, tágul az értelem, nyílik a kapu, lépjünk be!

 

Mit hoz a jövő!

Azt nem tudhatom, neked mit hoz, magam nevében nyilatkozom, nekem nyugalmat, tiszta vizet, ózon illatú levegőt,

becsületes ,természetet és embert emelő munkát!

Tiszta tudatú egészséges fizikumú utódokat, a jövő olyan lesz, amilyennek megálmodjuk belül és kimunkálkodjuk kívül, te is ezt szeretnéd, velem tartasz?

 

 

 Boldogság!

 Először gondolkodtam, öröm, boldogság, amit érzek, megkérdeztem a szívem, tudod neked is javasoltam, és a szívem azt mondta Boldogság!

Amit elértél azt önmagadnak köszönheted, a feladatod most nagy, mindezeket szinten tartani, sőt emelkedni, bízzál önmagadban és Isten megsegít, mindig kérjél, ha megakadsz, kapni fogsz, mert megérdemled!

Nagyon boldog vagyok, ha látom bájos, szép arcod, mosolygós szemeid, haladj így tovább, szeresd a családodat, téged is szeretnek, mert te egy szeretnivaló ember vagy!




Mez-telen!

Megszülettünk”tisztán”ruha nélkül, nem tudtuk mi az mást mondani, tenni, mint a valóság, egyet ismertünk az igazat!

Az ősidőkben a lélek, ha érezte itt az idő, távozni kell, felöltözött szép ruhába, megfésülködött, így „tisztán”búcsúzott a földi léttől!

Ma egy álarcot viselünk, hazugság az életünk és körülöttünk a világ, sokszor önmagunknak sem mondunk igazat és el is hisszük!

A mostani világban szerepek vannak, elvárások, meg akarunk felelni másoknak, az emberi értékmérés papírokban történik, nem mindig a tehetségünk szerinti feladatot csináljuk, hanem többet, mint amire képesek vagyunk, belerokkanunk fizikailag és lelkileg egyaránt!

Le kell vetnünk az álarcot és meg kell mutatkoznunk egymásnak kik is vagyunk valójában, ki kell tárni a szívünket, mert a jövőnk a ma

ezt kéri megvalósítani,”mez-telen”!

 


Álmaimban!

Álmomban, erdőben, mezőn, csodás tájakon jártam, megcsodáltam a természet építette, ember alkotta műveket!

Éreztem az őserdő nehéz párás levegőjét, a hófödte hegyek friss, fagyos leheletét, megtelt a tüdőm a mezei virágok csodálatos földi illatával!

Álmomban szerelmes voltam az életben, mindenben, ami hozzá tartozik, lüktető, felemelő érzés, olyan, ami nem múlik el, holnap sem utána!



Sírnak a könnyek!

Már tegnap kezdődött, véletlen volt, de az nincs, minden történik valamiért.

Ma reggel sok-sok „negatív” könny hullt, pár fertály óra múlva enyhült, a végén még a mosoly is kikukucskált a felhők mögül!

Tanulni kell mindnyájunknak a türelmet, valószínű ez-az időszak most sarkalatosan erről szól, áll vagy bukik a mutatvány, ezt is gyakorolni szükséges és megéri, mert előre haladni csak a türelem útján fogunk, a negatív dolgok, kudarcok sem téríthetnek el bennünket, tovább tesszük, amit tennünk kell, csak önmagunkra számíthatunk!




 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 159
Tegnapi: 360
Heti: 159
Havi: 8 034
Össz.: 1 290 775
Oldal: Szösszenetek az Életről!Ma!
Tibeti gyógyászat - © 2008 - 2017 - tibetigyogyaszat.hupont.hu