Vigyázz a gondolataidra, mert megvalósulnak!
Egy nap az új világban!
Otthon!
Reggel ébredés után, meditációval töltöttem el megfelelő időt, kapcsolódtam „Anyához” és a szellemi vezetőkhöz, mindent megbeszéltünk.
Frissen keltem, jógáztam, tornáztam, elkezdtem a munkám, mindenki dolgozik, azt csinálja, amihez ért és szereti a munkáját, vályog (homok) házakban élünk.
A házakat mi magunk építjük, természetesen szakmabeli irányítással, minden természetes anyagból készül, amit később a cserénél újra lehet hasznosítani, környezet károsítás nélkül, a lakóházak energia ellátása a napfény, szél, víz felhasználásával történik.
A lakó közösségek a szeretetre épülnek, a családok kettő vagy három gyermeket nevelnek, tudatosan az egymás a munka és a természet szeretetére, fizető eszközeink a megtermelt javakból állnak, amit létrehozunk, azzal fizetünk, így minden, amire szükségünk van rendelkezésre áll.
Nincsenek üzletek, kereskedők, egymás között mindent megoldunk, a gyerekek iskolába járnak és képzett oktatók, tanítók nevelik az életre, a tudatos életre őket.
Nem sietünk, mindenre van időnk, legtöbbet gyalog közlekedünk, nagyobb távolságra lovon valamint napfénnyel hajtott eszközzel.
Színházba megyünk estére, egy mai vígjátékot adnak elő művészeink, a drámák megszűntek nem vájkálunk a múltban, építjük a jelent és azzal a jövőnket.
Munkánkat úgy osztjuk be és szervezzük meg, hogy jusson idő pihenésre és szórakozásra, egyenlő mennyiségben, mert az életünk minősége olyanná válik amilyenek a gondolataink és külső tetteink.
Egyetértésben, békességben élünk más közösségekkel, népekkel, megosztjuk tapasztalatainkat és segítjük egymást, most már kevesebbet beszélünk, többet kommunikálunk a tudati energiával, ami tisztább, érthetőbb, sallang mentes.
Növényeinket, állatainkat, különböző elosztásban termeljük, neveljük, természetes permetszerrel kezeljük növényeinket és a földeket szerves trágyázással, semmiféle mesterséges tartósítószert, színezéket nem használunk.
Megtanultuk azt, hogy csak egészséges lélek nevelhet egészséges testet, mindenki sportol a saját egészsége érdekében, élsportolóink amatőrök a saját kihívásnak megfelelően örömmel végzik a kitűzött feladatokat.
Estére hajlik az idő, beszélgetünk az el haladott napról, mindenről, játszunk a gyerekekkel, unokákkal, nevetünk, sokat, mesélünk nekik a szeretetről, életről, elpilled a test, lélek, elalszunk, ölelkezve, arcunkon mosollyal!
Korponay Ferenc
Utópia?
Gondolkodott-e már valaki azon miért ilyen a világ, amilyen most, ki tette ezt, ki ezért a felelős?
Mi mindannyian, mert magunkat azonnal kivesszük, én nem ezt akartam, láttam ez nem jó, csak nem szóltam, majd valaki megoldja, igen majd valaki, jön a sült galamb csak nekem meg kell ennem!
Az esztelen anyagi javak hajszolása, szakadásig dolgozni, a becsületes munkának még sincs becsülete, mert mindenki csak önmagát a másik hátán is áthajszolta, a kérész életű örömökért a pénzért, rá jött-e már valaki miért beteg a világ, a családok, párkapcsolatok a porban a társadalom úgyszintén, önmagát folytja meg, mert nem látja a kiutat!
Mert most azt mondjuk ez mind szép és jó, de nem valósul meg, míg két ember létezik a földön, itt a hiba!
Mert igen is megvalósul, mert nem utópia, ki hiszi ezt el, hogy megvalósul, aki érzi, tudja a kevés is elég, a kicsi lesz a sok az álmok így válnak valósággá!
Korponay Ferenc