Leírtam saját szavaimmal amit Kryon üzen nekünk, hiszem, sokan megértjük!
Korponay Ferenc
Kryon Valóság!
Álmodom vagy valóság, döntsük el mindannyian!
Egy hatalmas hajón vagyok, az emberiség hajóján, egyszerre látok mindent.
A hajó megsérült, nem gondoztuk, berozsdásodott, elöregedett, kilyukadt, betömjük, de a másik felén újra és újra, ömlik a víz, süllyedünk!
Ordítozás, veszekedés, egymás eltiprása a földbe döngölése látszik, hallatszik mindenütt!
Sokan vagyunk, akik keresik a megoldást, minden embernek van mentőcsónakja? én úgy látom igen!
Leeresztem a sajátom, fából van, lélekvesztőnek tűnik, egy evező van benn, amivel gyorsan evezek, mert szeretnék minnél messzebbre
kerülni a süllyedő hajótól!
Nem tudom hová akarok menni, innen messzire, látom, mások sem tudják, eltűnik mindenki, magam maradok.
Éhes vagyok, körbe pillantok, találok egy dobozt benne egynapi víz és élelem, eszem és evezek tovább, amíg bírom.
Másnap van, egyedül vagyok a végtelen vízen, gondolkodom, jó felé megyek? elfogadom, igen!
Éhes vagyok megint, bánatosan belenézek a dobozba, csoda történt újra egynapi élelem van benne, se- több se- kevesebb.
Vihar közeledik, tombolnak a hullámok, félek, azt gondolom a kiscsónakom, nem bír ilyen terhelést, csak játékszer, imádkozom, tisztelem az elemeket, de hittel kérek, és a csónakom láss csodát ellenáll az elemeknek.
Megvéd az esőtől, mindentől!
Másnap az elemózsiás doboz megint tartalmaz egynapi élelmet, egy- napit!
Azt gondolom, jó lenne egy motor és egynapi benzin, hátra nézek és ott a motor egynapi benzinnel, elindítom, pöfög
működik, gyorsan haladok, egésznap megyek, elfogy a benzin, elalszom!
Másnap belenézek, a tartályba van benn megint egynapi üzemanyag, messze tőlem halványan látok több csónakot, közelednek,
egy irányban tartunk, mi, akik csónakba szálltak.
Nagy ködös tejszerű valami van előttünk, talán sziget, morfondírozom, mit tegyek? döntök, belemegyek, látom mások is így döntenek, megyünk minden az új család az új Emberi Család!
Áttérünk a ködön a látvány leírhatatlan, hatalmas hajó van előttünk, most készül, gyönyörködünk az Új Hajóban, amit még kerülgetünk, építgetünk, szépítünk, mert olyan lesz, mint a gondolataink, tetteink!
Sokan vagyunk, fogjuk egymás kezét, mosolygunk és megöleljük egymást, nyugalom és béke van!
Ugye ti is ott vagytok?