Hidegen sajtolt szőlőmagolaj jótékony hatásai!

 

A hidegen sajtolt szőlőmagolaj rendkívül gazdag antioxidáns anyagokban, bioflavonoidokbankban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban. Könnyen emészthető és koleszterinmentes, és magas az E-vitamin tartalma, 9-10 mg/100 g.

 

 

A cikk forrása részben: szolomaginfo.hu

 

A vörös szőlőmagolaj ORAC értéke 50 000 körül van, ami abszolút világbajnok, mivel az aszalt szilva rendelkezik 5700 - as ORAC értéket, ami már sokszorosa a C vitamin, E vitamin értékeknek. A hidesajtolással létrehozott szőlőmag-olaj alapvető szerepet játszik a korszerű egészséges táplálkozásban, így az egészség megőrzésében és javításában. Számos előnyös élettani tulajdonsága miatt valamennyi növényi olajfélénél értékesebbnek tartják.

 

Már az ókori Egyiptomban használták, de középkoti írásos emlékek is leírják, hogy mennyire értékes növényolajnak tartották.

 

A szőlőmag olaj hatásai:

 

Belsőleg használva

 

-Csökkenti az LDL koleszterin szintet

 

-erős tumorellenes hatás klinikai vizsgálatokkal alátámasztva

 

- Erősíti a vérereket és a hajszálereket

 

- Megvédi az érrendszert a meszesedéstől

 

- Szívbarát, védi a keringési rendszert a meszesedéstől

 

- Csökkenti a trombózis lehetőségét

 

- Kedvező hatása van a prosztatára és az impotenciára

 

- Nőknél enyhíti a változó kor kellemetlen tüneteit

 

- Védi a sejteket a káros hatásoktól és gátolja a rák kialakulásának veszélyét

 

- Hatékonyan befolyásolja a vér koleszterin-tartalmát – növeli a HDL koleszterin szintjét és csökkenti az LDL koleszterin szintjét

 

- Magas antioxidáns tartalma miatt gátolja az öregedést és fiatalítja a bőrt

 

- Védi a szemet, segít megakadályozni a szürke hályog kialakulását

 

- Gyulladásgátló hatású, erősíti a szervezetet a stressz ellen

 

- Csökkenti az inzulin rezisztanciát

 

Belsőleg ajánlott naponta egy teás-, vagy evőkanállal fogyasztani.

 

Külsőleg használva

 

Külsőleg alkalmazva heti 1-2 alkalommal arcra vagy beteg, égett bőrfelületre is lehet használni. A szőlőmag-olajos masszázzsal rendkívüli eredmények érhetők el. A hajtöveken alkalmazva regenerálja a hajhagymákat.

 

Resveratrol és egyéb antioxidánsok

 

Napjainkban az antioxidáns hatású vegyületek kiemelt kutatási területet képeznek. Az utóbbi időben egyik leginkább vizsgált ilyen vegyület a resveratrol, ami a nem flavonoid-fenolok csoportjába tartozik. Ez az anyag a növény „immunanyagának” tekinthető, mivel megvédi a szőlőt a fertőzésektől, megköti a káros szabadgyököket, amik a kedvező biokémiai folyamatokat gátolják. A resveratrol az érés során a szőlőbogyóban főként a héjszerkezetben halmozódik fel, de kimutatható a magrészekből is a szőlő-feldolgozási technológiák és a szőlőfajtáktól függően változó mennyiségben.

 

Megfigyelhetjük, hogy a szőlőbogyót érés során a napsugarak (UV sugarak) átvilágítják, és mintegy háromdimenziós nagyító lencseként a hősugarak koncentráltan hatnak a szőlőmagra, nem károsítva a géneket átörökítő, szaporítást szolgáló termést, a magokat. A kékszőlők bogyói a napsütésben szinte felforrósodnak és töppedve ráncosodnak a vízvesztés miatt. A kutatások szerint, a szőlőfajták héjában a sötétebbeknél az antocianin színanyag mennyiségével arányosan kevesebb a resveratrol mennyisége, és fordítva, ami további magyarázat arra, hogy a szőlő növény önmagát is védi a káros hatásoktól.

 

A resveratrolt orvosi szempontból vizsgálva jótékony hatású lehet a szív-, és érrendszeri megbetegedések elleni védelemben, segít megelőzni a szívinfarktust, rugalmassá teszi az érfalat, így értágító hatású azáltal, hogy a vér HDL-koleszterin koncentrációját növeli és normalizálja a koleszterin szintet. A polifenoloknak és a resveratrolnak együttes gyulladást gátló hatását is kimutatták, mivel gátolja a ciklooxigenáz enzimek működését és javítja a glükóz felhasználást a cukorbetegeknél, pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát.

 

Ellentétben a közhiedelemmel a borok a szervezetben lúgosító hatásúak. Jó példa erre a somlói kemény, savas, fanyarabb, vulkáni talajon termett borok. A boros gazdák ma is gyógyborként tisztelik és a “nászéjszakák borának” nevezik, mivel a császári trónörökös ifjak arányát növelte a sűrűn elfogyasztott “somlai”. Sokan a kezdődő gyomorfekély ellen javallják, de étvágytalanság esetén is kiváló hatású a legkisebb borvidékünk különlegessége. A fekélyes, gyulladásos tünetekre a szőlő fenolos vegyületeit ajánlják, de a hidegen sajtolt magolaj is alkalmasnak bizonyult a gyomorégés csökkentésére. Ma egyre inkább aktuális a néhai Dr. Oláh Andor természetgyógyász mondása, hogy „ A szőlőt elsősorban a magja miatt kellene termeszteni”

 

A hidegen sajtolt szőlőmagolaj jótékony hatásai

 

A hidegen sajtolt olaj sajátos hagyományos préseléssel készül. A szárított mag zúzása után a 6-8% kinyerhető olaj nagy nyomáson működő csigapréssel cseppenként nyerhető ki, majd kíméletes ülepítéssel, szűréssel tisztítják. Más melegsajtolási és nedves magfeldolgozási eljárásokkal szemben ez a módszer a legkíméletesebb. II. Miksa császár olyan értékesnek tartotta, a kezdetlegesen kiütéssel nyert szőlőmag olaját, hogy 1596-ig az olaj előállítása császári monopólium volt és az arannyal volt egyenértékű.

 

A hidegen sajtolt szőlőmagolaj nem egyenlő a boltokban kapható finomított szőlőmagolajjal!

 

Ma két szőlőtermelő európai államban készítenek lepárlással szőlőmag olajt (francia, olasz), az oldószeres (alkoholos) extrakcióval(szerencsére nem hexános extrakció), desztillációval “finomított” olajként szupermarketekben forgalmazzák, hasonlóan az olcsó olívaolajokhoz. Ezek a „finomított” feliratú étolajok kevésbé értékesek; mivel nem tartalmazzák a hidegen sajtolásnál kioldódó bioaktív, antioxidáns anyagokat, csak legfeljebb utólag hozzáadottan. A káros lepárlási hőkezelés miatt viszont tartalmazzák a nemkívánatos transz-zsírsavakat, főként transz-linolsavat, melynek túlzott fogyasztása kockázatos, növeli az LDL-koleszterin szintet, depózsírt és az elhízást, újabban transz-zsírsavak rákkeltő hatását bizonyították. Napjainkban több éves feledés után ismét reneszánszát éli a hidegen sajtolt szőlőmag olaj, mely tetszetős, átlátszó, zöldessárga színű, illata dióhoz, mazsolához, feldolgozott szőlőhöz hasonló, kellemes íze és számos előnyös biológiai tulajdonsága miatt is, valamennyi növényi olaj félénél értékesebbnek tartják. Elsősorban fűszerezett, ízesített salátaolajként és hidegkonyhai ételeknél használják az igényes csúcs gasztronómiában és drága kozmetikai szereknél, a bőr elöregedése ellen a töredezett elasztin, kollagén-láncok regenerálásra például a francia borterápiás (oenothérapie) kezeléseknél.

 

A tökmag-olajhoz hasonlóan a népi gyógyászatban és a szabadforgalmú gyógyszerek között is világszerte terjed a szőlőmag-olaj és kivonatok széleskörű alkalmazása. Sütéshez is kiváló lehet, anélkül, hogy égés vagy akrilamid-, füstképződés bekövetkezne. 210º C felett van az égéspontja(más források 250 fokot említenek), míg az olíva olaj 120°C, a kukorica és a szezámmag olajé 200°C. Mindezek ellenére nem ajánljuk sütésre, mert a hőhatásra káros transz- zsírsav képződik és az értékes anyagok is károsodnak. Táplálkozás élettanilag értékes az összetételénél fogva is, amit a KÉKI-ben végzett vizsgálatok és a szakirodalom is alátámasztanak. A szőlő gyümölcs rendkívül gazdag forrása a bioaktív, antioxidáns, fenol-vegyületeknek, természetes színanyagoknak. A szőlőmag telítetlen zsírsavban A-, E-vitaminban, oligomerproantocianidinekben (OPC), flavonoidokban, ezért az antioxidáns és szabadgyök semlegesítő hatása francia kutatások szerint 18,4-szer erősebb, mint a C vitaminé, és 50-szer erősebb az Evitaminnál. Az antioxidáns hatásnak tulajdonítható, hogy a 90% telítetlen zsírsav tartalomellenére hosszan eltartható, avasodás nélkül, amit a hidegen sajtolt olajok fenolos komponenseinek tulajdonítanak, szemben az avasodásra hajlamos finomított étolajokkal.

 

A szőlőmag olaj az esszenciális telítetlen zsírsavösszetételének, elsősorban a linolsavnak (ω-6) köszönhetően, már kis mennyiségű fogyasztása is ideális, nincs zsíros utóíze, növeli a jó koleszterin szintet (HDL), csökkenti az LDL koleszterint, és a zsíranyagcserében segíti a depózsír lebontást. A napi túlzott zsírfogyasztás csökkentése minden második túlsúlyos magyar embernél fontos lenne, tehát az optimális 30-50g napi zsiradék harmadát lehetne hidegen sajtolt szőlőmag olajjal helyettesíteni, egy teáskanálnyi csak kevés (90 kcal/10g) energiát adna. A hidegen sajtolt szőlőmag olaj kozmetikumok, gyógy- és szépségápoló szerek alapanyaga, de illatosított fürdő-, szauna-, és masszázs-olajok öregedés és narancsbőr gátlóadaléka. Tapasztalatok alapján baktericidként sokféle gyulladást (fogíny, fekély, reflux) csökkentő hatású, ugyanakkor bőr és hajregeneráló hatású.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hidegen sajtolt szőlőmag olajban a komplex bioaktív anyagok a szervezet öregedéséért felelős szabadgyökök lekötésével gátolják a negatívkörnyezeti hatásokat (légszennyezők, sugárzások, gyulladási folyamatok, kalcinogének, dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott sport okozta veszélyeket).

 

 

 

Szőlőmag és a rák a nemzetközi kutatásban

 

 

 

Megfigyelhetjük, hogy a szőlőfürtök és a bogyókban lévő magok szív formájúak! Elődeink ezért is feltételezték, hogy a szőlő segít a szív- és érrendszeri, egyéb degeneratív, rákos betegségek leküzdésében. A 2009-ben az amerikai rákkutatás szaklapjában megjelent tudományos cikkben, a szőlőmagban talált sajátos anyagokról klinikailag kimutatták, hogy a leukémiás sejtek 76%-át 24 órán belül elpusztították. Azonban a kutatók és az orvosok szerint a rákellenes gyógyszer kifejlesztéséig még hosszú az út! Számos kutatás említi a mell-, prosztata-, bőr-, és emésztőrendszeri daganatos betegségeknél tapasztalt jótékony hatást.

 

 

 

Világjelenség, hogy a civilizált társadalmakban elmúlt évtizedekben a daganatos betegségek emelkedésének lehetünk tanúi, pusztít a „néma hóhér: a rák”. A rákbetegség kialakulását egy sejt genetikai állományának változása, majd több káros hatás segíti a daganatos sejtek gyorsképződését, szaporodását, amit a szabadgyökök is tovább vihetnek. A mindennapi életvitelünk során mind a beindító (iniciátor), mind az elősegítő (promóter) hatásokat nagymértékben befolyásolhatjuk jó vagy rossz irányba. Az egyéni életmóddal és szokásrendszerrel, ugyanis ezek növelhetik, vagy „alvó helyzetben tarthatják” a negatív genetikai hajlamokat és a tumor sejtek növekedését. Az emésztőszervi-daganatok számának növekedése jelzi, hogy az életmódbeli tényezők között a helytelen táplálkozás tekinthetjük elsőrendű oknak. A szervezet egy ideig képes ellenállni a rákkeltő hatásoknak, azonban az immunraktárak kimerülése betegséghez vezet. Az étrend terén sokan megelégszenek az egyoldalú gyorsételekkel, üres kalóriaforrásokkal, amelyek azonban idővel az egészséget veszélyeztetik.

 

 

 

A helytelen táplálkozás – illetve az ehhez társuló krónikus oxidatív stressz és egyéb hatásokra képződő szabad-gyökök, valamint a testedzés hiánya – melegágyát képezik a daganatoknak. A szervezet ilyenkor feléli immunanyagait és tartalékait, ezért védtelen lesz a szabadgyökökkel szemben. Az élelmiszeripari adalékanyagok, növényvédőszer-maradványok, nehézfémek, mikotoxinok, közvetlen károsító szabadgyökök (mutagének) alkalmasak a lappangó tumorsejtek létrehozására. Mutagén hatású vegyületek (gyökök) képződhetnek az emésztés, illetve belső átalakítások során is, amennyiben az ételek párosítása helytelen, és a gyomorban11erjedési, a bélben rothadási folyamatok indulnak el. (Pl.: egyszeri nagyobb étkezés, fehérjedús ételek után édesség vagy gyümölcs fogyasztása, stb.). A bélrendszer található az immunrendszer 70 %-a így ezekre a hatásokra érzékenyen reagál. A szabadgyökök mennyiségét a sültek, grillezett ételek, odaégett ételrészek, olajban sütött ételek és nagymennyiségű telitett zsírok és transzzsírsavat tartalmazó finomított olaj fogyasztása növeli. A mutációt okozó hatások mellett a helytelen étrend és a szervezet alacsonyfokú védelme következtében az immunrendszerünk meggyengülhet, mint például ez gyakran előfordulhat a kemo-, és sugárterápiás kezelések esetében. Éppen ezért javasolják az erős és hatásos nagydózisú antioxidánsok (C-, E-, A vitamin, folsav, szelén, cink, mangán) a növényi anyagok, élelmi rostok, flavonoidok, antocianidok, polifenolok, fito-ösztrogének, fitokemikáliák, stb. bevitelét.

 

 

 

Összességében elmondható, hogy a nyers vagy kíméletes eljárással készült, növényi alapú natúr élelmiszerek előnyösek, így a diétás rostokban, pektinben gazdag, színes héjú vagy húsú gyümölcsöknek (szőlő, alma, szilva, barack, fekete ribizli, áfonya stb.), zöldségféléknek, pillangósoknak, káposztaféléknek. Az olajos magvak E-vitaminja, olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma, és az ásványvizek szintén védő hatásúak. Az étrend mellett természetesen a napi 2-3 liter folyadékbevitel is szükséges. Akik szeretnék megelőzni a némakórt, egy alapos bélrendszeri tisztítás és a bélflóra helyreállítása javasolható az esetleges gyulladásos folyamatok megállítására.

 

 

 

A szőlőmag mikro-őrlemény az eddigi tapasztalatok és a nemzetközi irodalom szerint is jótékony hatású lehet. Javasolt napi adagja kb. 5 g (maximum: 150 mg összes polifenol), amit mindenképpen folyadékba elkeverve, lassan pépesítve, ízlés szerint, vízbe, kefirbe, joghurtba, müzlibe, pudingba, gyümölcslébe, mézbe, lekvárba stb. vagy kenyérsütésnél 3-5%-banliszthez keverve fogyasszuk. A szőlőmag mikro-őrleményt és olajt külsőleg kozmetikai krémekbe, masszázsolajba, fürdő-, és hajolajként, arcvízbe keverve is hatásos. A 25 dekás hatszögletű zöldszínű papírdobozos termék kb. 2 hónapos adag, mely több évig is eltartható.

 

 

 

Összefoglalva megállapítható, hogy a szőlő gyümölcsként és feldolgozottan, valamint a törkölyben melléktermékként felhasználható és a keletkező anyagok hasznosak értékesek gyógyászati, egészségmegőrző, kozmetikai kezeléseknél.

 

 

 

Irodalom

 

 

 

SÁRKÁNY P.: A szőlészet-borászat környezetgazdálkodási feladatai. Környezetvédelmi konferencia (2002. február 6.) kiadványa, előadás és összefoglaló Balatonfüred.

 

 

 

SÁRKÁNY P. (2003): A szőlőmag-olaj ELIXIR Magazin 169, pp. 52-53.

 

 

 

SÁRKÁNY P., TÓTH T. , DAOOD H. (2003): A szőlőmag olaj nyerés eredményei Lippay-Ormos-Vas Tudományos Ülésszak. Abstracts book. pp. 52-53.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Fűben-fában orvosság...VI.Szőlőmagolaj!
Tibeti gyógyászat - © 2008 - 2024 - tibetigyogyaszat.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat