Gondolatok a párkapcsolatról…
Az életünk alapja mit kezdünk egymással, mert külön-külön csak szakadék létezik!
Az emberiség történelme a közösségekre épült-épül, egymással-egymásért éltünk-élünk és ennek így kell lenni a jövőben is!
A párkapcsolatok ilyen szintű ellehetetlenülése, napjainkban markánsan kidomborodnak!
Az elmúlt évtizedek alatt, sok olyan változás történt, ami ide vezetett!
Az anyagi javak hajszolása kiégette fokozatosan a kapcsolatokat, sikkes volt a férjhez menő lánynak, házasulandó fiúnak, lakást, autót venni!
A szülők sokszor éjt-nappallá téve dolgoztak, csak meglegyen minden, belerokkantak!
Az utódok nem igazán becsülték, a sült galambot, úgy érezték az élet már csak ilyen, nem tudták mi az valamit létrehozni a saját erőből, megdolgozni érte!
Felnőtt egy nemzedék, minden fontos volt számukra, legkevésbé a gyerekek nevelése, rábízták őket a pénzre, a pénz felnevelte őket!
A szülők jó „zsíros”iskolákban íratták csemetéiket, majd abból szuperül megél!
Ma egy vagy több diplomával a tarisznyájukban dolgoznak nyugat-európában, takarító-szobalány, pincér és egyéb beosztásokban!
Középkorú nők egyedül nevelik gyerekeiket, tisztelet a kivételnek, de a férfiak többsége igyekszik kibújni minden teher alól.
Férfi és Nő nem találja egymást, pedig csak figyelni kell, rendet rakni belül és kívül, fokozatosan épül az életünk, az amit teremtünk magunknak, amit érdemlünk!
A férfiak többsége nem vállal csak futó kapcsolatot, nem biztos önmagában,a nők gyerekkel nehezebben találnak társat,ha akad is valaki nem tudnak együtt élni, mert nincs kellő megértés!
Tudni kell önzetlenül adni ugyanúgy kapni, újra tanulni kell az igazi Társ fogalmát.
Rendezni kell a társkapcsolatainkat, mert így nem működnek sokáig az emberi társadalmak, összeomlanak és káosz lesz, amit senki nem szeretne!
Van remény, nem szabad feladni és megtaláljuk egymást, mert ketten vagyunk Eggyek!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Korponay Ferenc