Minden bennünk van!

 

Látszólag…

 

Nyomott a levegő, valóban vihar előtti csend, hallgatom a csendet, válaszolnak a gondolataim, fárasztó néha a lét, nem a dolog miatt, szerintem a rezgések emelkednek egy tudatosabb szintre!

Olyan szintre ahol tudni kell a tettek súlyát, felvállalni önmagunkat és társainkat, az életterünket megbecsülni, szeretni, leülni, társalogni”Anyával”az állatokkal, növényekkel, mindig egy-mással!

Látszólag úgy tűnik, minden marad a régiben, ez csak látszat, most nem tátott szájjal kell várni, hanem menni, lépni, tenni azt, ami a Most, már dereng a holnap, fizikai, spirituális szinten egyaránt!

Egyik pillanatban még levert, letört vagyok, a másikban emelkednem szükséges, mert keresem a kiutat, a harcot folytatom, így tudhatom meg, hogy mi a feladatom, valamiféle átmenetet látok, épül a hajó, beszélnünk kell egymással!

De sürgősen!

Boldogság!

 

Nem tudhatom mi a boldogság, valamikor tudhatták? Talán, próbálkozom régóta kideríteni, talán sikerrel!

Tudjuk, a pénz nem boldogít, de jó, ha van, nem igaz, mert a pénz mindent megront, kastély, szuper autó, nem mert a pénzhez kötődik!

Nekem az igazi boldogság a párkapcsolat, ha nehéz időkben megértjük egymás gondolatát, az adok, kapok kölcsönös, segítünk mindig, figyelünk egymásra, a gyerekeink, ha közös, ha nem, érezzék a harmóniát, mert minta nekik az életük során, folyamatosan figyelnünk kell egymásra, a boldogság itt rejtőzik, elő kell tudni csalogatni, mert az életünk értelme a boldogság, mindig dolgozunk érte!

 

Érés!

 

Valami éretlen, nem szabad leszakítani, sem föladni, tenni kell érte, mert a Te-Én csak így leszünk Mi!

Két ember, az érző ember tudja rezgéseinek a miértjét, gondolkodik, meditál, először vizsgálja önmagát, és elfogad mást, eltérőt, befogad, szereti önmagát!

Ha a belső világ megérik, keressük a külsőben azt, ami kell az eggyé váláshoz, most már lazán megtaláljuk, a szívünk utat mutat, nem téved!

 Öleld, meg akit szeretsz, azonnal megérzed, Ő mennyire szeret téged, kiderül minden egy pillanat alatt, hagyd a lelked szárnyalni, a gondolataidat engedd szabadon, merj nagyot álmodni!

Ha már nem kérsz semmit, akkor megkapsz, mindent!

Édes- Anyák napjára!

 

Ha van olyan szó itt a földön,”Szent” akkor az Anya mindenek felett, számomra az!

Anya Te vagy a mag, akiben megfogant az Atya akarata, nem csak világra hozod magzatod, hanem karodba veszed, felneveled, míg élsz, óvod, felelősséget vállalsz érte, és örökké szereted!

Köszöntelek téged-e szent napon, kívánom neked, életed minden napja egy csoda legyen a gyermekeiddel!

Gondolatban…

 

Úton voltam, beutaztam csodálatos természeti tájakat, átugrottam a kanyont, bőrig áztam a mindennapos esők övezetében, bejártam a sarkok jeges világát, kíváncsian néztem szét a hold-mars barátságtalan vidékin, távoli bolygók ember nem lakta tájain!

Visszatértem kis hazámban, sétáltam céltalan, megmártóztam a napsütésben, tüdőm megtelt a tavasz szivárványszínű illatával, haza jöttem!

 

Esik az eső!

 

Csendesen, apró cseppekben esik, éltető eső!

Ilyenkor a hangulat is visszaesik, napfény hiányában, pedig nem szabad befele fordulni, pláne negatív irányban!

Egy pillanat és már ragyog belül minden, most már szép az eső, kicsit hűvösebb az idő, de sebaj, ilyen az akarat, minden”terv”szerint halad, véletlenek nincsenek!

Esik-esik, elmossa a nyomokat, tudunk mi repülni is, és még sok mindent, elfelejtettük, megtanuljuk újra és elvágjuk az esőt, repülünk, suhanunk észrevétlen, boldogok vagyunk!

Tanulni?!

 

Nem tudom, észre vetted-e már mikor oktatsz, beugrott-e, hogy bizony neked is kell még tanulni, sokat!

Öntörvényűen, letiporva, semmibe véve az embertársad érzelmeit, munkáját, lelkét, csak a saját igazadat tartod szem előtt, gondoltál már arra, hogy neked milyen az életed, miért alakult így és most miért olyan amilyen?

Fel tetted-e már e kérdést magadnak?

Vizsgáltad-e döntéseid, tetteid súlyát, végeztél önvizsgálatot, nem ugye, nem?!

Pedig amíg nem teszed meg, ne várd, hogy az életed megváltozik, sőt az egészséged is kárát látja annak, amit teszel, vagy nem teszel!

Nem bántani akarlak, szeretnék neked segíteni, ha akarod és kéred, most nem lehet sokat várni, mert elszalad mellettünk minden és a lehetőség nem keres meg újra!

 

Nem lehet!

 

Nem lehet alámerülni, lelkileg megakadni, át kell lépnem minden élet hozta mást, tenni kell, de nagyon, barátom szólt, beteg a gyermek, kérlek, segíts!

Megteszem, amit tehetek, bizalommal, odaátról is kérem a segítséget!

A mai világ sajnos kitermeli a bajt, minden szinten, mindenhol lappang, megbújik és várja a kedvező alkalmat, nincs korhoz kötve, higgyétek, el most kell igazán fogni egymás kezét, nem remeghetünk meg!

Van, aki játszik a tisztességgel, nem becsüli azt, amit adnak, minden fontosabb, mire rádöbben, lehet, hogy késő?!

Nincs késő, higgyétek el, most kell egymás szemébe néznünk, és igazán megölelni egymást!

 

Ma!

 

Minden, amit ébredés óta gondolok, teszek, visszatükröződik ma!

Megjelenik előttem a napsütés, mosolygunk mindenkire, szép jó reggelt, napot, estét, éjszakát kívánunk egymásnak, szóban és gondolatban!

Ölelkezünk fizikálisan, mentálisan, energiát cserélünk és megsimogassuk az arcát, haját, kedveseinknek!

Teszünk alázattal, tiszta tekintettel, az egyensúly helyreáll, holnap ugyanígy innen folytatjuk!

Átkelés a nagyvízen!

 

 

Nehéz döntés, de meg kell tenni, itt az idő, ki kell szabadulni a léleknek, szabad szárnyalásra van szüksége, a „sárkánynak”, szeretettel történik az elválás mindkét parttól, nem megsértve a maradottakat!

Oldani szükséges a gátlásokat, mert a lélek megköveteli a „tisztaságot” és tovább menni csak úgy szabad, ha belül rend van!

Döntésem a jobbító szándék motiválja, semmilyen inger, külső elvárás nem befolyásol, továbbra is szeretettel adok annak, aki kéri, és segítek, ha hívnak!

Ki kell lépnem egy kis körből azért, hogy nagyobbat építhessek, építhessünk együtt nekünk!

 

 

Feloldás!

Mind addig, amíg nem döntöm el és nem teszem meg, nem enged fizikailag a csomó, nem bomlik ki, a szorítás tovább tart, jobb esetben, vagy még erősebb fizikai zavar keletkezik!

Döntöttem, nehéz döntés, megteszem, mert mindkét felet szolgálja, elvarratlan szálak nem lehetnek, itt is ott is feloldódik a lelki feszültség és lehet együtt vagy külön, egyedül vagy ketten rakni új fészket!

Így tisztulunk meg és most már képesek leszünk egy magasabb rezgéssel tudatosan a mában építeni a jövőnket, a vállalt feladatunk, sorsunk így lesz tisztább érthetőbb!

Metrón!

 

Figyelem az arcokat, reggel, este, egyre megy, itthon vagyok, kortól függetlenül sok a csinos arc, magyar emberek!

A tekintetek mélyre a semmibe révednek, nagyon fáradtak, nem látják ma a jövőt, túl sokat dolgozik egy réteg, azért, hogy fönntartsa önmagát és eltartson vérszívó piócák hatalmas seregét!

Nézem lopva, belenézve a szemükbe, mélyen, szeretetet, mosolyt küldök, nem tolakodva csak tisztán!

Az üzenet átmegy: ne adjátok fel, a világot mi tettük ilyenné, Mi együtt fogjuk megújítani, együtt Veletek!

 

Lélek!

Nehéz kifejezni mi is a lélek, magasabb „én”vagy Isteni rész egy darab a mindenségből?

Én léleknek nevezem, mert „Ő” a lelkiismeretünk, ha vétkezünk, azt gondoljuk más is megteszi, üsse kő, igen, ám de ő belül dolgozik és megszólal az élő lelkünk!

Nem enged rossz útra, évek multán is megkapjuk a büntetetést, amit érdemlünk!

Ha figyelünk a szívünkre, mindig helyes úton tartózkodunk, hogyha először mást is mutat az adott élethelyzet!

Sorsfordító döntések születnek, ha így-vagy úgy döntünk, attól függően a voksot az „Én-re vagy a szívre tesszük!

A döntést mindig a szívre hagyjuk, nem téved, nyugodtak lehetünk, jó kezekben vagyunk!

Hallgass a szívedre és megtalálsz mindent, amire szükséged van!

 

Barátság!

Észrevétlen, nem lehet látni, szerényen félreáll, helyet ad a tolakodónak, törtetőnek, aki veri, a mellét én vagyok a barátod, tudja meg a világ!

A tolakodót felemészti saját öntömjénezése, belezuhan, egy olyan világba ahol lépten-nyomon belerúgnak, mint egy megunt rongyban!

Ha segítséget kérsz, beteg vagy, lelki támaszra vágysz, hip-hop beleütközöl valakibe, és”Ő”az észrevétlen ott áll veled szemben és segít neked, önzetlenül, csak úgy emberségből, nem várva hálát sem tapsot!

Ő a te igaz barátod,így egyszerűen A Barátod,elkísér az utadon és ott van, ahol lennie kell,veled!

Új kor!

 

Beszélgetünk egymással, telefon nélkül, kommunikálunk a tudatunk segítségével, működik, nem kerül semmibe, nem tudják lehallgatni, illetéktelenek!

Amihez értünk azt adjuk egymásnak, mindig annyit amennyire szükségünk van, nem többet, nincs adó, nincs adóbehajtó, mert mindent közösen elvégzünk, a herék, dologtalanok serege elhullik, önmagát emészti el!

A gondolkodó ember végre Gondolkodik, együtt működik az állatokkal, növényekkel, a föld- Anyával, mindenkinek mindene meglesz, amire szüksége van, legfőképpen a szeretet!

Ki lesz ott az új világban?

Most napjainkban eldől, benn a szívünkben!

 

Nem tudom…

Mit tegyek, egyik oldal azt mondja, rugaszkodj el, a másik azt, hogy a „kút” közös mindenki ihat az élet tiszta forrásából, nem tilthatom, nem is akarom megtiltani senkinek!

Megkérdezem, mélyről, hogy mit tegyek, és a szerint cselekszem, ember, szellemi lény vagyok, nem dönthetek önös érdekből, harc ez a javából az”Én” és a „Szív” küzdelme, ki fog itt nyerni?

Mindenki-senki!

A szív a jó Isten a sors dönt, lehet, hogy-e mágikus hármas egyet jelent, lehet!

 

 

Mi van most…

Nehéz is meg nem is, hideg-meleg van, kevés is meg nem is, de pont annyi van, ami elég!

Szeretek is meg még is, szeretnek is meg mégis, most mit tegyek?

Jól érzem magam, miért is?

Kérdések a kérdésekre, válasz van üdvözítő, a rossz elolvad, feloldódik, feladat lesz a javából, folynak az örömkönnyek, mint megannyi tiszta forrásból!

Itt vagyok a létidő szűk korlátai között, rám szakad a fény, megyek tovább!

Reggeli!

Fejedelmi reggelit fogyasztottam a minap, csak néha napján tehetem meg, mert fejedelmi!

Kisütött disznózsírt bekevertem, egy pici só, pirospaprika, bors és egy kis ez-az kényes ízlés szerint!

Magam gyúrt, házi kenyeret megkentem az említett zsírral és paprikát szeltem rá, egy pohár tiszta házi tejjel lekísértem, fenséges királyi lakoma volt, máskor is megteszem!

 

 

Mit gondolsz…

 

Mi jár most a fejedben, ismeretlen barátom, pozitívak lesznek-e a benyomásaid!

Most már találkoztunk, egy tiszta lelkű embert ismertem meg benned, látok, tudod mélyen látok!

Maximalista vagy, általában a bak szülöttek, mindig mond ki, ami nyomja a lelked, ne tartsd meg, higgyél, bízzál magadban és a jó Istenben, meglátod, mindent elérhetsz!

A rád bízott feladatokat maximálisan el tudod végezni, képes vagy rá, szorongás nélkül, alázattal!

Tudd, mi ketten mindent megoldunk, várlak szeretettel!

Kezdődik!

 

Benn van a levegőben, régóta érzem, nem elég semmi, a feneketlen bendő valóban feneketlen, azoktól, akik dolgoznak pedig eddig mindent elvettek!

Újabb és újabb elvonást eszelnek ki, de most már bedől, rövidesen, lassan nem tudnak fizetni, pedig mindent megtettek, tesznek, hogy kizsigereljenek mindenkit, aki még dolgozik, tesz, alkot, ki állítja meg a vámpírokat, a jó Isten!

Ne féljetek dolgos, becsületes emberek, a megújulás zálogai, letéteményesei ti vagytok!

 

 

Ragyogjon a szemed…

 

Ha esik, fúj, ködös, taknyos, hideg, meleg, mind a miénk, alkalmazkodunk hozzá, és rossz szót se mondunk, rá mert minket szolgál és mi őt-e csodálatos földet!

Emeld föl a fejed, nézz a szemembe, már ragyognak szép szemeid, mosolyogsz és látod értelmét az életednek, tudod, hogy szeretnek, s te is szeretsz!

Szeresd magad vele a mai napot, mert a holnapod olyan, mint a ma!

 

Ég és Föld!

 

Mindent tudsz, szomjazol a tudásra, gondolataid, tetteid teremtenek, türelemmel megvalósítod az álmaidat, így lesz az álomból valóság!

Nem mások mi magunk tántorgunk ki ebből a mai részeg világból, elég volt, itt a vége az önpusztításnak, kezünkbe vesszük a sorsunk, elég volt, nem nézzük a rothadást zsebre-ölbetett kézzel, hanem teszünk, azért, hogy az ég és föld egy legyen!

Csendesen esik!

 

Ahogy a vágy szeretné, csendesen, áztatóan rendületlenül hull az égi áldás!

Ilyenkor szomorkodni nem szabad, sőt vidáman várjuk egymást, beszélgetünk, nem baj, ha kicsit megázunk, nem vagyunk cukorból!

Az ablakon keresztül nézzük a" májusi aranyat”, egyre hull, a föld fürdik, tisztul a levegő és a fejek!

A hír apropója…

Lehet, szabad vasárnap, éjjel nappal dolgozni, megszakadni, ez a rövid hír!

A dolgozók fáradtak, fásultak, nem tudnak pihenni, sem fizikailag, sem lelkileg, ez legkevésbé izgatja a döntéshozókat, egy a lényeg, több adót lehet levonni, ha összeesik, eltávozik, nem kell nyugellátást, egyebet fizetni, hol vannak az érdekvédelmi szervezetek?!

Szombat-vasárnap pihenni szükséges, a családdal, barátokkal, feltöltődni, mert ez az alapja minden normális társadalomnak, ha ez hiányzik az a társadalom nem képes ellátni feladatát, összeomlik, az idő elmossa!

A mostani állapot, nyílegyenes díszmenet a pokolba!

 

Feltámadás!

Eljön az idő, nem kérdezi senki miért vagy szomorú, beteg, keresd az okot, a miérteket, miért pont én?!

Rá fogsz jönni, minden változik, csak te nem akarsz, maradsz ott ahonnan elindultál, elfelejtenek!

A kinyújtott kezet, ha nehezen haladunk, ha a feladáson morfondírozunk, meg kell fogni és menni tovább, bízva önmagunkban és a gondviselésben!

Aki nyújtja a kezét, akinek te megfogod a kezét, őt a jó Isten küldte, mert feladatod van, nemes!

 

Oldal: Szösszenetek az Életről,Ma!
Tibeti gyógyászat - © 2008 - 2024 - tibetigyogyaszat.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat